Nemrég, egy beszélgetés során kiderült, hogy igen kevesen vannak már azok, pontosan hárman, akik az 1996 óta szerveződő Minimum Party alkotótáborok mindenikén elejétől a végéig jelen voltak. E kevesek közül az egyik Franciska néni, kászonaltízi lakos, aki az első tábortól kezdve vezeti a tábori konyhát, ínycsiklandozó ízeivel újra és újra visszacsalogatja azokat is, akik csak később kapcsolódhattak be a minimumparty-zók sorába. Franciska néni az idei tábor végén megjegyezte, ő még a tízedik tábort is szeretné megérni. Számítunk jövőre Franciska nénire, és rátok is résztvevők, mindazokra, akik már voltatok, ám idén valamiért nem jöttetek el.

A kilencedik tábor szűkebb körben, de annál nagyobb lelkesedéssel zajlott a istenhátamögötti kászoni Tiszástőn. Jó társaság kovácsolódott össze a sűrű fenyvesek övezte környezetben, 8 kilométerre a legközelebbi falutól, 20 kilométerre a mobiltelefonjeltől, ahol fotósok, vizuális művészek, zenészek, filmesek, színészek, táncosok, kritikusok és filozófusok, illetve a csupán érdeklődők köréből jövők cserélték ki tapasztalataikat és alkotó eszközeiket. Pár napi tájjal és egymással való ismerkedés után beindult a műhelymunka.

A vizuális művészetek műhelyt idén a marosvásárhelyi Fekete Zsolt Lovacska vezette, aki felvállalta az in memoriam Szörtsey Gábor (Gágá) - kezdeményezést is amellett, hogy a perspektíva ábrázolási lehetőségeivel és a projekció lehetőségeivel kísérletezett a résztvevőkkel. A perspektíva-téma ereedménye A földönkívüliek támadása projekt lett amibe Koncz Árpád Fegyver 1 és Fegyver 2 illetve Fekete Zsolt Ufó c. installáció illettek bele. A csoport többi tagja egyéni terveket is megvalósított: Jánosi Andrea és Nagy Levente This No! (Ezt ne! vagy Disznó) c. installációval, a Szőcs Anna - Bíró Zoli szerzőpáros: Jégvirágaim, 3D kamera, Okostojás és Kakukktojás c. installáció sorozatával, illetve Sántha Botond-Fehérvári Péter cím nélküli két installációval. Performanszok is létrejöttek, Lőrincz Gyula Reggeli fürdő-je egyben installációjának felavatása is volt, illetve Koncz Árpád és Nagy Levente installácíóióikat szüntették meg egy-egy performansz során. A műhelyvezető Ajándék annak, aki elment című szertartásszerű performansza tulajdonképpen egy Gágának életében oda nem adott kép post mortem eljuttatásának kísérlete volt. Ez a kép emblematikus formában tovább élt a party-n, ugyanis a műhelyben a fotó különféle módokon való reprodukálásával, a pauszra és falra történő átrajzolásával kísérleteztek. A nagyterem falán létrejött Gágá-fotó és a tábori csoportkép kombináció elkészítésében gyakorlatilag a vizuális műhely minden tagja, illetve mások is résztvettek.

Dobszereda kör névvel indult a békéscsabai Bíró József zeneműhelye, aki zeneterápiával, sámándobolással, több improvizációs gyakorlattal, hagyományos és helyben kreált ütős hangszerekkel létrehozott ritmusokra építette kísérletezését. E népszerű műhely éjszakába nyúló zenélése folyamatosan számítógépen rögzített és utómunkált zenei produkciót eredményezett Horváth László közreműködésével, amit egy CD-nyi hangfelvétel őriz.

A kolozsvári Kalló Angéla vezetésével működő fotóműhelyben többen is megfordultak, olyanok is, akik csak pár napra jöttek a táborba, s az e rövid idő alatt rögzült felvételeiket hagyták hátra. Aki viszont ezt a műhelyt végigcsinálta, az vagy egy személynek, vagy az alkotás folyamatának, esetleg egy tárgy sorsának célszerű dokumentálásában vett részt, mely dokumentáció szerves részét képezi majd a tábort követően megjelenő Minimum Party katalógusnak. A honlapon található képek Kalló Angéla alkotásai.

A mozgásszínház műhely eredetileg Jakab Melinda vezetésével indult volna, ám őt teendői másfele szólították, így a műhelyet a sepsiszentgyörgyi Fehérvári Péter színművészetis hallgató vezette, aki a test megismerésének gyakorlatával kezdte a munkát és kontakt-, illetve energiatánc elemek felhasználásával folytatta, bevezetve az amúgy kevés tapasztalattal rendelkező résztvevőket a kortárs tánc alapjaiba. A műhely végső produjciója (A lélek egyensúlya különféle terekben) a bákói Panainte Mihaela operarendező szakos hallgató ötleteivel valósult meg. A díszletet Lőrincz Gyula tervezte, és a vizuális műhely tagjaival közösen építették meg. Bíró József készítette elő a zenei aláfestést. A tűzfénnyel megvilágított produkció egyfajta processziót, a kapukon át egyre magasabbra emelkedő helyszíneken történő páros táncot mutatott be. A bemutató résztvevői: Besze Flóra, Bíró József, Cojoc Codru ţa, Fehérvári Péter, Lőrincz Ildikó, Luncan Adina, Molnár Dóri, Panainte Gabriela, Panainte Mihaela.

Schneider Tibor vezetésével indult a filmes műhely, a tábor számítógépes termében összesen 19 filmet vágtak meg, amelyeket az esti programok keretében be is mutattak. Talán a legsikeresebbnek idén a filmes produkciók mondhatók, ugyanis filmes, fotós, színházi és vizuális művész egyaránt készített videófilmet. A megszületett animációk, dokumentum- és fikciós filmekben egyfajta összművészeti törekvés valósult meg. A táborban bemutatott kisfilmekben sokszor nem annyira a filmes szempontok érvényesültek, hanem az illető művész saját alkotását dokumentálni akarása.
Filmet készítettek: Kalló Angéla-Vranyecz Tünde (Love, animációs), Kalló Angéla (Kisvakond, animációs), Szabó Attila-Balázs Áron (Kisvakond reloaded, animációs), Szabó Attila-Kalló Angéla (Hívatlan vendég, illetve Eppur si muove, animációs), Balázs Áron (Altamira, kísérleti fikciós), Lőrincz Gyula (TAF, fikciós), Szabó Attila-Bethlendi Tamás (A világ újrafelosztása, áldokumentum), Élboy kísérleti színházi csoport (Az élet értelme, Jóvátétel, Kecske, 3D Kamera, Bakancsos capriccio, Váratlan vendég, fikciós), Fekete Zsolt-Molnár István (Ajándék annak aki elment, illetve A végtelen innenső oldalán, dokumentum), Molnár István (Reggeli fürdő, dokumentum), Égető Mária-Bethlendi Tamás-Sántha Botond-Schneider Tibor (MPTV2004 avagy Faluriport, dokumentum).

A tábor második felében indult be a budapesti Besze Barbara kritikus vezetésével az újdonságot jelentő kritika műhely, amely az előző évi irodalom és filozófia műhelyeket pótolva egymagában vállalta fel idén az elméletibb kérdések taglalását, sőt Beszélgetőszínház címmel egy saját produkciót is bemutattak (Besze Barbara-Dénes József-Telegdi Áron). A tábor végére faliujságot is készítettek, a tábort lereagáló irásokból.

Az elmaradhatatlan Élboy (Molnár István-Szabó Attila-Vranyecz Artúr) a színjátszás határait feszegető, poénokra kihegyezett színházi kísérletei során más műfajokba is belekóstolt, produkcióik sorát néha általuk készített kisfilm vetítése tarkította. Előadásaik a hagyományos színház, a tánc, a tudományos előadás, a képzőművészeti performansz paródiái és a nevettetés kísérletei voltak: Hare Krisna, a helyes koreográfia, A festő és a fényképész, Hamlet, Bűnös vagy ártatlan, avagy kombinatorikus színház, A média hatalma.

Az idei szakmai fórumon az előző táborok egyik meghívottjának, a tragikus hirtelenséggel eltávozott Szörtsey Gábor (Gágá) képzőművész bemutatásával két előadó is megpróbálkozott. Az 1984 óta Budapesten élő képzőművész életművét Fekete Zsolt és Antik Sándor különféle szempontokat kiemelve ismertették. Az előbbi párhuzamot vont a szintén tragikus körülmények közt elhunyt Sükösd Ferenc és Gágá életműve között, míg az utóbbi az elhunyttal való közelebbi kapcsolatáról, Gágá marosvásárhelyi és kolozsvári tanulmányi éveiről, illetve a művész által oly kedvelt Mail Art-ról beszélt.

A táborban évek óta a művészetelméleti és kritikai kérdésfelvetésekre is lehetőség adódik. A kritika kérdéseit a színházkritika, illetve a művészet menedzsmentje, valamint a zsurnalisztika szempontjából Besze Barbara budapesti kritikus vetette fel két előadása során, míg Antik Sándor kolozsvári képzőművész A mátka vetköztetése az őt udvarló agglegények által, talán ennyi... című Duchamp mű egyfajta értelmezését mutatta be egy internetes honlap kapcsán (www.understandingduchamp.com). Az előadásokat hosszas viták követték. Romhányi András népművelő Eu-egyensúly címmel vont párhuzamot az európai és a magyar kultúra között, kiemelve mindazt, amivel a magyar nép a történelem során, egészen napjainkig hozzájárult az európai kultúra fejlődéséhez.

A kilencedik Minimum Party alkotótábor támogatói az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériua, a Communitas Alapítvány, illetve Égető Mária (Budapest), Becze Antal és családja (Kászonaltíz), Balázs Ferenc (Kászonaltíz), FORTE Fotókémia RT, Icos Konf (Székelyudvarhely), Avicom Rt (Kadicsfalva), Hargita Gyöngye Rt (Csíkszentkirály), Dr. Lukács Mihály Általános Iskola (Kászonimpér), 1024 Studio Kft (Kolozsvár), Lizard Kft (Kolozsvár), Firma9 Kft. (Kolozsvár).

Főszervezők és e beszámoló készítői: Lőrincz Ildikó és Molnár István.