Az idei tábor műhelyei az „Esztétikai Paradicsomi Állapotok” tematikát dolgozzák fel. Részletesebben, ez az jelenti, hogy táborunkban évek óta egy olyan művészeti miliőt hozunk létre, amelyben az alkotók „egyfelől élvezik azt az állapotot, amelyet a kollektív felelősségnélküliség esztétikai vonatkozásai hoznak létre, tehát úgy alkotnak, hogy munkájuknak közelről sincs megmérettetés jellege, másfelől pedig a kényszert belső választásként élik meg: szabadságomban áll nem csinálni semmit, de én, a tábori közösségbe való beletartozásom igazolásaképp épp az alkotást választom. Érvényét veszíti a művész «civil» jogállása, és megszűnnek azok a mozzanatok, amelyek az "elitbe" tartozással függnek össze” (Szabó Attila). Idén tehát magával a Minimum Party jelenséggel foglalkozunk, egy olyan oldaláról szemlélve ezt, ami egy rendkívüli környezetben, rendkívüli módon létrejövő közösség szerveződéséről szól. Az alkotó emberek kommunájáról.

Zene műhely:

Vezette Mezei Szilárd (Vajdaság)
A zenészek az improvizatív, illetve jazz elemekből építkező muzsikák megannyi lehetőségével játszottak el.
Kellemes meglepetés volt Fodor Edina kolozsvári színésznő közreműködése ebben a műhelyben, aki hangját használta hangszerként az improvizatív muzsikához.

Szabad-zenei kísérletek; Szabad improvizáció; irányított improvizáció; kollektív kompozíciós gyakorlatok – a műhelyben résztvevő zenészek alkalmi kompozíciói (dramaturgiai vázak, témak, etc.) –; „ősi” zenék (szertartászenék); népzenei gyökerekből táplálkozó improvizatív zene; jazz-gyökerekből táplálkozó improvizatív zene („pszeudo-jazz”); modern (hagyományokhoz nem kötődő) improvizatív zene; aleatorikus zene; játékok: zenei humor az improvizatív zenén keresztül; természetzene: a) a természet adta lehetőségek: hangok, eszközök, b) hangszer a természetben (pl. fúvósok), c) hangszer és természet kombinációi; intuitív-zenei foglalkozás a nem-zenész résztvevők közreműködésével.

Fotóműhely:

Vezette: Kalló Angéla (Kolozsvár)
A fény képe – fény+rajz+az éjszaka mély sötétje;
A fotóműhely keretében Kalló Angéla vezetésével mozgó fényforrással fotóztak éjszaka (fényrajz), s a képek jórészét már a tábor idején be is mutatták.
Két közös projektjük volt az Élboy-jal és a zenészekkel.

Filmes műhely:

Vezette: Lakatos Róbert (Lengyelország–Kolozsvár)
A filmes műhely résztvevői a Super8-as technika lehetőségeit kiaknázva alkották meg kisfilmjeiket, a forgatókönyveket már a táborban bemutatták.
A filmes műhelyben alkotók a tábor többi műhelyével való együttműködés során olyan kísérleti jellegű (rövid) animációs-, illetve játékfilmek megalkotására vállalkoztak.

Képzőművészetek:

Vezette: Pál Péter (Marosvásárhely)
Az installátorok az adott környezethez való emberi viszonyulások különböző módozatait tanulmányozták Pál Péter és Irsay Zsolt vásárhelyi képzőművészekkel, installációik az önmagában már gyönyörű, de ötletesen (sz)építhető tájat alakították napról napra.
Natur Art. („a természeti környezet és a gesztus értéke, értelme; vizuáis művészet kísérletei az alkotói térben; a tér tágítása”)

Mozgásszínház:

Vezette: Csibi István (Sepsiszentgyörgy)
A mozgásszínház-műhelyben kontakt- és energiatánc elemeket sajátíthattak el a résztvevők, előadásuk – Dante Isteni színjátékából ihletett produkció – pedig kiérlelt, belülről fakadó, a lélek állapotait tükröző mozgásokból tevődött össze.
Élő színház, amelyben a szereplők ahelyett, hogy valami külső szerepet öltenének magukra és azt jatszanák el, inkább a bennük legmélyebben rejlő dolgokról „árultak el” valamit a befogadóknak.
E műhely résztvevői számára a színjátszás mindenek előtt önismeret, ezért a csoportmunka főként önismereti játkokból és az egymásra hangolódást célzó játékokból állt; ezen kívül mozgástréning és sok improvizáció is helyet kapott.

Irodalom műhely:

Vezette: Berszán István (Kolozsvár)
Írás- és olvasásgyakorlatok (vissza)haladóknak, a Láthatatlan Kollégium irodalmárcsoport kezdeményezésében. (Alternatív írásmódok kipróbálása azokkal, akik erre hajlandóak voltak, illetve ezeknek az írásoknak olvasása, amennyire lehetséges. Test-írás, tájba-írás, táv-írás, tárgy-írás, erő-írás fába, kőbe, földbe, meg arra, ami még került; az írások fajtáinak sora folytatható, mindenfélére rá lehetett venni a műhely tagjait)
Berszán István irányításával az irodalom műhely közös túrázásokat szervezett, majd olvastak és írtak a tájból a tájba.

Kézműves műhely:

Vezette: Mezei Erzsébet (Vajdaság)
A kézművesek agyagszobrokat, papírmasékat készítettek, de számos nemezkalap is kikerült a kezük alól. Együttműködtek a mozgásszínház és zeneműhely résztvevőivel is, így munkájuk bemutatása valódi összművészeti produkcióvá vált.

Élboy:

Az Élboy ezúttal Bélbolyhok álnéven futott. Ugyanis Vranyecz Artúr távollétében nem vállalhatták régi nevüket. A két „megmaradt” komponens (Szabó Attila, Molnár István) színházi jellegű akciói aligha születtek minden sóhajtozás nélkül: két pont nem elég egy síkot meghatározni. Tetteik a tábor minden esti szórakoztatását (is) jelentették.

Tábori újság:

A tábori újság gazdag és tartalmas anyaggal reflektált a táborban történtekre. Szervezője-szerkesztője Bíró Zoltán egyúttal tábori játékmester is volt és arra használta fel a tábori médiát, hogy az embereket gyanús kimenetelű társas(?)játékokra bírja.

Program

Július 27. péntek:
• Érkezés, sátorhúzás
  
  Július 28. szombat
  Délelőtt:
• a műhelyvezetők bemutatkozása, bejelenkezés a műhelyekbe
  Délután:
• Lakatos Róbert filmvetítéssel egybekötött előadása, a filmes műhely elméleti bevezetője
• Molnár István – Koncz Árpád – Varga Rudolf: Az alvirág kapui – függőkapuk (installáció)
• Kalló Angéla előadása: Michel Semeniako – az éjszaka istene, a fotóműhely elméleti bevezetője (a fénnyel való rajzolás művészének bemutatása
• Zacsek (Irsai László Zsolt) – Koncz Árpád: A madárijesztő halála (happening)
  Este:
• Fodor Edina – Csibi István – Dénes József: Monológ zenére, mozgás monológra, zene mozgásra (színpadi improvizáció)
• Élboy: A digitális színház (a kommunikációelméletből kölcsönzött műszó – digitális – arra vonatkozik, hogy a dolgok színpadi leképezésekor, a megjelenítés folyamán a valós élethelyzeteknek kodifikált változatát mutatják be.)
  
  
  Július 29, vasárnap
  Délelőtt:
• műhelytevékenység (irodalom műhely – érzékelés-történet: az Író az előre kiválasztott tárgyakkal az Olvasó kinyitott tenyerébe írja a történetet, a Megfigyelő szemlélője az írásnak és olvasásnak. A gyakorlat során mindenki eljátssza mindhárom szerepet, majd írásban számol be az élményeiről; zene-műhely – összehangol(ód)ás, közös alap keresése; mozgásszínház műhely – kontakt táncelemek megismerése; filmes műhely – technikai ismeretek elsajátítása; fotó-műhely – fényképezőgép-állványok készítése)
  Délután:
• Pál Péter diavetítéssel egybekötött előadása: Képzőművészeti alkotások a természetben, valamint szemléltető a művész eddigi munkáiból
  Este:
• Élboy: A sündisznó és az oroszlán, avagy a Spártai szeretetszolgálat (ebben a színházi kísérletben az epikus és a drámai létmód egymásra vonatkoztatását célozták meg azáltal, hogy a szituáció szereplője tudatosan élte meg helyzetét, azaz kívülről látta önmagát)
  
  Július 30, hétfő
  Délelőtt:
• műhelytevékenység (irodalom műhely – tájbaírás I.: első lépés: kisebb csoportokban „ihlető” helyszínt kerestek a tábor közelében, második lépés: visszatértek a helyszínekre és emlékeket kerestek, s ezeket elmesélték egymásnak; zene-műhely – improvizációs gyakorlatok; mozgásszínház műhely – energiatáncelemek; képzőművészetek műhely – felfedező túrák, témakeresés; filmes műhely – a forgatókönyv megírásának alapvető ismeretei, fotó-műhely – témakeresés; kézműves műhely – ismerkedés az agyaggal)
• Zacsek – Koncz: Miért art a gomba? (installáció – Natur Art és Pop Art találkozása)
  Délután:
• Pogány Gábor budapesti művészettörténész előadása és beszélgetés két körben: Iparterv kiállítás, a magyar avantgárd és hatása az erdélyi művészekre
• Longauer Csaba – Lőrincz Ilona: Isaura (installáció, performance)
  Este:
• Élboy: Paradicsomjáték (ebben a színházi kísérletben nem játszottak, hanem felvázolták egy potenciális előadás forgatókönyvét)
  
  Július 31, kedd
  Délelőtt:
• műhelytevékenység (irodalom műhely: tájbaírás II.: harmadik lépés: az emlékekben közös gesztust kerestek; a következő lépésben úgy mesélték el újra a történeteket az összes résztvevőnek, hogy a közösnek vélt gesztust halványan aláhúzták. Az emlékekből – különösen figyelve a közös gesztusokra – egy másik csoport épített föl egy történetet, amelyet beleírt a helyszínbe: a tájbaírás lehet apróbb beavatkozás a helyszínbe és különböző pózokban megjelenhet benne egy-egy szereplő is. Ilyen módon született három történet, melynek első olvasói a műhely résztvevői voltak, majd a táborlakók egy része szerdán, a műhely-bemutatkozón; zene-műhely – az improvizáció irányítása; mozgásszínház műhely – improvizációs gyakorlatok; képzőművészetek műhely – további felfedező túrák, az ötletek megbeszélése; filmes műhely – forgatókönyvírás, fotó-műhely – tárgyak, helyszínek kiválasztása az éjszakai fotózáshoz, az első fényképek előhívása; kézműves műhely – ősanyaszobrok formázása)
• Bantta Annamária: Állatka (útba eső installáció)
  Délután:
• Ármeán Mónika – Varga Rudolf: Csigalépcső (installáció)
• filmvetítés: Tavaszi kivégzés (Erdély Miklós-film)
• Pogány Gábor filmvetítéssel egybekötött előadása és beszélgetés: Megrázó új világ (kortárs művészeti áttekintő)
  Este:
• Élboy: Egy nap a táborban I. – video (egy „átlagos” táborlakó csetlik-botlik a megszületett műalkotások, valamint a különböző filmezési technikák között)
  
  Augusztus 1, szerda
  Délelőtt:
• műhelytevékenység (irodalom műhely – olvasótúra. A túra mottója: “Én az események rabja vagyok”. A résztvevők szeme tágra nyitva itta a látványt, közben olvasó-állomások. Nem az olvasott szövegek miatt volt fontos a túra, hanem az együtt olvasott mondatok miatt volt izgalmas, meg azért is, mert nem csak olvastak, hanem – a mottó értelmében – odatapasztották arcukat az eseményekhez; zene-műhely – improvizációs gyakorlatok, az első megszülető alkotások; mozgásszínház műhely – érzelmek kifejezésre juttatása kontakt és energiatáncelemek segítségével; képzőművészetek műhely – a természeti környezetbe való beavatkozás lehetőségeinek keresése; filmes műhely – ismerkedés a super8-as kamerákkal és a celluloid filmekkel, forgatás, fotó-műhely – tárgyak, helyszínek kiválasztása az éjszakai fotózáshoz, a bemutatóanyag előkészítése, (labormunka); kézműves műhely – papírmasé készítés technikai ismeretei)
• Bantta Annamária – Egyed Tibor: Minimum Párt(y) (installáció)
• Székely Benczédi László: Kolumbusz (installáció)
  Délután:
  műhelybemutatkozók:
• Irodalom-szeminárium: Ármeán Ottília: Bolyongás az írás vezérlésével, beszélgetés, majd irodalmi körséta
• Kézműves műhely: Kiállítás agyagszobrokkal
• Korodi Szabolcs: Virtuális (diavetítés, előadás és beszélgetés a kortárs építészeti alkotásokról)
• Longauer Csaba – Lőrincz Ilona: Paradicsomi állapotok (happening)
• Zacsek – Koncz / Mezei Szilárd (hegedű) – Dénes Jocó (gitár): Én, te, ő, mi, ti, ők és Mozart (installáció és koncert)
• Filmes műhely: forgatókönyvek bemutatása
• Zenészek műhelybemutatója: Öt tétel (szabad improvizációs gyakorlat)
  1. Autumn Leaves (J.Cosma) (jazz-improvizációs gyakorlat)
  2. Melodráma (szabad improvizáció, kommunikációs gyakorlat)
  3. Gitárkvartett (irányított improvizációs gyakorlat)
  4. Dobszóló (irányított improvizációs gyakorlat)
  5. Trio (szabad improvizáció és jazz improvizációs gyakorlat)
  6. Duo (szabad improvizáció és kommunikációs gyakorlat)
• A mozgásszínház-műhely bemutatkozója (energia és kontakt táncelemek)
• Élboy – Fotó műhely: Zöldségszínház, avagy az elröppenő motorbicikli (multimédia akció – a fotográfia hatáselemeit ötvözték a színházi hagyományos kifejezésmódokkal – animációs felhangokkal)



Élboy–Fotó műhely: Zöldségszínház

Augusztus 2, csütörtök
Délelőtt:
• műhelytevékenység
• Minimum Party-polók szitalenyomatainak elkészítése
• Székely Benczédi László: Falfestmény (graffiti)
• Jánosi Andrea: Mini-paradicsom (installáció)
  Délután:
• Zeneműhely: Patakparty (koncert – a természet hangjai és az emberi hang kombinációi; Fodor Edina – ének, a zeneműhely résztvevői kövek ütögetésével hozták létre a patak csobogását kiegészítő hangokat)
• Irsay Zsolt: Fa csapódik lombjába (hanginstalláció, amelyben a művész különféle módokon generált hangokkal installált, ugyanakkor performatív elemekkel is dolgozott. E mű része az Anna elrablása c. sorozatnak)
• Ármenán Mónika: Illeszkedés a természetbe (diavetítéssel egybekötött előadás Ruhr-vidéki kortárs építészeti munkákból)
• A térrel és az idővel való kísérletezés művészete (filmanyag a '98-as, '99-es és 2000-es MP-táborok videó-felvételeiből. Lőrincz Ildikó összeállítása.)
  Este:
• Ad Hoc improvizációk (Tinca Teddy – gitár; Vitályos Lehel – basszusgitár, gitár; Ördög Gábor – dobok; Weinstein Csaba – gitár; Szász Csaba – gitár)
• Élboy: Matrjoska-baba (ez a kísérlet egy történetet próbál elmesélni egy másik történet segítségével, az utóbbi viszont a maga részéről egy harmadik történet része – színházilag alkalmazták a mise-en-abîme technikát)
  
  Augusztus 3, péntek
  Délelőtt:
• műhelytevékenység
• Minimum Party pólók szitalenyomatai
• Máté Adél: Pszeudojazz (akvarell)
• Szőcs Anna – Bíró Zoltán: Vízimalom (installáció)
  Délután:
• Székely Benczédi László: Trón (installáció és happening; Varga Melinda: Monológ az installációban – egy naiv lélek története)
  Este:
• Vénusztánc (rituális agyagszobor-égetés; a kézműves és a mozgásszínház műhelyek bemutatója – tánc: Mezei Kinga – Csibi István)
• Tatiana Papuc: Fogaskerekes hal csehszlovák hanggal (installáció és happening)
• Zacsek – Koncz: Idősíkok találkozása (fényinstalláció)
  
  Augusztus 4. szombat
  Délelőtt:
• műhelytevékenység
• Kézműves- és zeneműhely: A willendorfiak (zenés kiállítás)
  Délután:
  Képzőművészetek műhely: a táborban született installációk feltérképezése és bejárása:
• Váli Zsuzsa: Pillan-go! (installáció)
• Bantta Annamária – Egyed Tibor: Aknamező! (installáció)
• Korodi Szabolcs: Minimalista játék a virtuálissal (tér-kompozíció)
• Irsay Zsolt: Üvegcsapda (installáció; Anna elrablása c. sorozat, VIII.)
• Pál Péter: Elfelejtett part (tájalakítás)
• Balázs I. Tamás – Vass Csaba: Fürdőkád (installáció)
• Fekete Tünde: Karácsony (installáció)
• Egyed Tibor: Etűd (installáció)
  Este:
• A zeneműhely műhelyzáró koncertje (egyéni és kollektív kompozíciós gyakorlatok)
  1. Szamba-variációk
  2. Improvizáció
  3. Félhangos
  4. Bonchidai forgatós (népzenei improvizációs gyakorlat)
  5. Bahia
  6. Körbe
  Duó improvizációk (Dénes Jocó – Mezei Szilárd, ill. Fodor Edina)
  7. Improvizáció 1, 2
  8. Lépésben
  9. Well You Needn't (Thelonious Monk)
  10. Autumn Leaves (J. Cosma)
  11. Ráadás (improvizáció)
• A mozgásszínház-műhely produkciója: A bennünk élő menny és pokol. Rendezte: Csibi István. Előadták: Mezei Kinga, Szabó Tünde, Fábián Huba, Rafain Kocsis Gabriella, Bors Eszter, Gergely Zsuzsa, Lőrincz Ildikó, Ökrös Márta, Márkus Róbert, Kis Szabolcs, Herczeg László, Popovici Szabolcs, Sebestyén László, Staharoczky Szabolcs, Szász Csaba, Tóbiás Levente, György Mihály. Díszlet-jelmez: Csibi István – Fekete Tünde
• Élboy – Fotóműhely: Egy nap a táborban II. (multimédia akció – A film első részében megismert táborlakó szerre kapcsolatba lép az időközben létrejött műalkotásokkal és maga is művésszé válik. A vetítés alternatív körülmények között zajlott: a filmet egy sátorfalra kivetített diasorozat előzte meg, közben a tábori ujságot olvasták fel, filmvetítéshez használt képernyő a sátor bejárati nyílásában volt elhelyezve.)
  
  Augusztus 5, vasárnap
• Sátorbontás, hazamenetel.
  

Erdélyi Diáktábor, Szejkefürdő, 2001 július 20.

Pókháló-akció

PÓKHÁLÓ
installáció
felhasznált anyagok: szejkefürdői székelykapu,
spárga, kiszuperált tévé
pókok: Szabó Attila,
Molnár István, Lőrincz Ildikó
fotó: Bíró István

A pókháló rendeltetése az, hogy nyitott kapukban, zugokban, asztal- és szoborlábak között, netán absztinensek házának padlásán hányódó boroskancsók szájában szétterpeszkedve az általa behatárolt kisebb vagy nagyobb nyílást megvédje a betolakodóktól, vagyis hogy feltartóztassa őket. Csak találgatni, hogy mely titkos ösztön készteti a pókot erre a hálátlan foglalatosságra. Nem tudni, hány betolakodni vagy áthatolni akarót tántorított el szándékától a derekasan kifeszülő őrháló (vö. goalkeeper a.m. hálóőr), mindenesetre vannak olyan pókhálók, amelyek akár évtizedekig elállnak, vagyis évtizedekig elállják az utat a tömött sorokban arrajárók tízezrei elől – messzemenően igazolva a pókok őrző-védő képességébe vetett hitünk megalapozottságát. A modern tudomány tehetetlenül áll a pókjellem rejtélye előtt, miként a bálnatársadalmon időnként végigsöprő öngyilkossági hullámmal szemben is csak szcientista rezignációval viseltet.
Hazánk pókállományát diszkreditálják azok az egyedek, amelyek kihasználva a humán köztiszteletben álló pókok erkölcsi tekintélyét, ELEVE olyan helyekre szövik a hálójukat, ahol senki se jár, mintegy megkímélve magukat attól, hogy elődeikhez vagy kontemporálisaikhoz haso HOPPÁ, EGY LÉGY. NA, EZT KIHÖRPINTEM. SZÜRCS!!!…nlóan, kitegyék maguk a hálón áthatolni vágyó, végeláthatatlan menetoszlopok brutalitásának, és megszenvedjenek jóhírükért. Csupán mások (elődeik vagy kontemporálisaik) tollával akarnak ékeskedni, akár a szamár a keresztespók potrohdíszével. Nos, az effajta pókok kinéznek maguknak – teszem azt – egy kaput, megfigyelés alatt tartják kb. száz napig; ha a megfigyelési időszak alatt az illető pók nem észlel zavaró tényezőket ( pld. a kinézett hely felé tartó brutális menetoszlop), akkor a százat megszorozza egy évszakfüggő biztonsági együtthatóval, az eredmény pedig a megfigyelés napjától a pókhálószövés megkezdése közötti időt adja, amelyet kötelezően ki kell várnia az illető jellemtelen póknak ahhoz, hogy háló befejezése után zavartalanul hintázhassék benne.

A két különböző viselkedésforma folyományaként egy logikai patthelyzet áll elő: a pókháló őrzi a kaput, nehogy bemenjen valaki, vagy éppen azért szövi oda a pók a hálóját, mert senki sem akar a kapun bemenni? A klasszikus logika tudorai eme bonyolult oksági összefüggés előtt az öngyilkos bálnákat szcientista rezignációval néző biológusokhoz hasonlóan egyik lábukról a másikra állnak zavarukban. A jövő zenéje annak a megválaszolása is, hogy a pók honnan a fenéből szerzi az értesüléseit, miszerint százharminc napja nem járt át a kapun senki, tehát nyugodt szívvel beszőheti azt?
A pók átváltozóművész, a mimikri mestere. Változhatik fűvé, ha gazellákat, gnúkat (kihalóban), antilopokat akar a hálójába csalni, virággá – ha méhecskéket, fává – ha mittudoménmit, tűvé – ha szalmakazlat. Ezenkívül változhat tévé.

Insomnia Kávézó, Kolozsvár, 2001. március 17.

Katalógusbemutató

Barátok és érdeklődők előtt bemutattuk a 2000. évi MP tábort és Charta Minimumiát ismertető fotódokumentációs katalógusunkat.
Műsoron volt Szabó Attila (Élboy) egyéni előadása és a tábort bemutató dokumentumfilm levetítése. Utána buli.
Reméljük még sok ilyen katalógust sikerül megjelentetni.